Marosvécs madártávlatból egy korabeli metszeten

Marosvásárhelytől (Târgu Mureş) indulva a Szászrégen (Reghin) – Maroshévíz (Toplita) útvonalon, a Maros jobb oldalán találjuk Marosvécset. A helységet ugyanígy vasúton is megközelíthetjük. Útközben áthaladunk Sáromberkén (Dumbravioara), ahol a Telekiek ősi udvarháza áll, Gernyeszegen, itt a Teleki kastéllyal (ma gyermek tüdőgondozó). A következő helységet, (Marosfelfalu) elhagyva, már feltűnik a láthatáron a marosvécsi vár körvonala, a háttérben a gyönyörűséges Istenszékével. Innen kezdődnek az igazi havasok, jobb oldalt a Görgényi havasok, balról a Kelemen havasok hegyvonulata emelkedik a magasba. Az Istenszékének nagyon jellegzetes formája van, nevét is innen kapta, vulkanikus képződmény, a teteje egy sík felület, melyet fenyőerdő vesz körül. Igen kedvelt kirándulóhely. A Maros mentén fennebb haladva, elérjük Galonyát, a Kemény család régi vadászkastélyának helyszínét. A Galonya-völgye, igen kellemes kirándulóhelynek bizonyul. Itt még látni lehet hagyományos szénégetőket, amint óriási kúpformájú rakásokba készítik a faszenet. Miután elhagyjuk Galonyát, egy híd vezet át a Maros folyón, mely egy nagy sziklára épült. Ez a szikla „Víg Alber köve” nevet viseli. A legenda szerint Vígh Albert volt az első, ki maga által készített tutaján próbált leereszkedni a Maroson, de a hömpölygő folyó, bőszült haraggal a szirthez csapta és ő ott lelte halálát.
Visszatérve Marosvécshez, szomszédságában, a Maros bal oldalán találhatjuk Magyaró (Alunis) nevű falut, melynek határában még fellelhetőek Mentővár alapfal maradványai. A várat 1319-ben említik először. Kevéssel ezelőtt építtette Losonczi Tamás, de 1553-ban már elhagyatottan állott.


Marosvécs madártávlatból a XX. század elején.

Marosvécset a rómaiak nem hiába választották castrum építésének helyszíneként, mivel egy stratégiailag igen fontos pontnak számított a történelem folyamán. Miután a castrum elpusztult, az államalapítás idejében is, majd a tatárjárást követően is a magaslaton ismét felépült a védelmet nyújtó vár, melyet vizesárok vett körül és így bevehetetlennek tűnt. Bejutni csak felvonóhídon lehetett. A 19. század közepén a vécsi vár környékén végzett ásatások során egy bélyeges téglát találtak, melynek felirata: Ala I. numeri illyricorum, vagyis egy illír csapategység állomásozott a castrumban. Az 1200-as évek elejétől kőbánya működött a közelben. A bánya és a castrum megmaradt köveiből épült fel később a marosvécsi vár, mely Erdély legnagyobb folyóvölgyének legészakibb műemléke. Ott áll ma is büszkén a Maros-völgy jobb parti völgylépcsőjének szélén, s bástyáinak kilátójából északra föl a havasokig, délre le Marosvásárhelyig nyílik gyönyörű kilátás.
A kastély négy bástyája közül csak kettő mutatja magát az országúton vagy vasúton haladóknak, amint kimagaslik a gyümölcsfa és erdőkoszorúból. Alatta, még az 1800-as évek végén is a völgyben, a mai országút mellett, nyújtózkodott a Maros holtága. Az évek folyamán ezt fölszámolták s helyén ma házsorok állnak. Marosvécs lakossága az évszázadok során, a történelem szereplőiként egyetértésben és békében él egy többnemzetiségű közösségben. Megélhetésüket főleg a mezőgazdaság biztosítja, vagy a várkomplexumban működő egészségügyi intézmény, illetve a közeli Szászrégen munkalehetőségei. A községben található általános iskola a helybéliek kezdeményezésére felvette a „Kemény János általános iskola” elnevezést.

visitors: 93218 | page downloads: 1515239
Kohr-Ah portal engine 1.97.