<<....A vécsi Helikon gondolatának Berde Mária volt a szülőanyja. Ezerkilencszázhuszonháromban először, majd két évvel később, ezerkilencszázhuszonöt márciusában a marosvásárhelyi írók Szászrégenben vendégszerepeltek. A színház egyik páholyában ültek Berde Mária, Molter Károly, Kemény János és Dékániné Máthé Mariska. Egyszer csak felnyitja a páholy ajtaját s belép rajta Goga Octavian miniszter, aki valamilyen választási kampány alkalmával tartózkodott Szászrégenben. Goga leült a páholyban, s elkezdődik az írók és közötte egy beszélgetés arról, hogy mik is az írók céljai azzal az úgynevezett erdélyi irodalommal.
E beszélgetés közben Kemény, a Goga válla felett áthajol Berdéhez, s azt kérdezi tőle, elég idősnek tartaná-e őt Berde ahhoz, hogy kezébe vegye a Gernyeszegen felvetett erdélyi Helikon ügyét. Ekkor Kemény huszonhárom évesnek vallja magát Berde előtt, amiben az írónő kissé kételkedik, de kételyeit elpalástolja Kemény előtt....
....Újabb esztendőnek kellett eltelnie, amíg a Helikon palántája valóban kibújik a föld alól. E sarjadzásban nem segítő meleg körülmények, hanem ellenkezőleg, igen sok társadalmi előítélet ridegsége s az abból kiváltódott férfias dacosság ajzotta cselekedetre Keményt. Amikor a Helikon terve az előkelő körökben nyilvánvalóvá vált, a gáncsoskodások, lebeszélések konzervatív oldalról csakhamar megindultak, hogy elhatározását a báró megmásítsa.
....Erdély szellemi világa talpon és lázban volt. Érezték, hogy a vécsi csoportosulás több lesz, mint egyszerű eszem-iszomja az íróknak, talán az első friss hatóerő lesz Erdély szellemi életére, amit lehetetlen lesz ezután komolyan nem venni, s amivel számolniuk kell azoknak is, akik eddigelé nem sok dicsőséggel s még kevesebb eredménnyel, de kizárólagos befolyással irányították az erdélyi magyar életsorsot.
.... Keménynek tehát ifjúkora minden rugalmas energiájára és sok kényelmetlenség vállalására volt szüksége, hogy történelmien jelentős és művészien szép terveibe réstöréseket ne engedjen bekövetkezni.>>
(részletek Tabéry Géza, Emlékkönyv című írásából. ESZC Kolozsvár, 1930.)


Az 1927-es, második  helikoni találkozóról készűlt felvétel

<<....1926-ban létrejött a Helikon íróközösség. Ez nem volt soha szabályos, a hátóságok által bejegyzett társaság, úgynevezett jogi személy, jóváhagyott alapszabállyal, tagjait s vezetőségét nem választotta. A valóságban csak akkor élt, amikor a Kemény János által meghívott írók nyaranta pár napon át marosvécsi kastélyában vendégeskedtek s ott az erdélyi magyar irodalom és művelődési élet problémáit, gondjait megbeszélték.
A marosvécsi Helikon-összejövetelek tanácskozásairól, határozatóiról jegyzőkönyv készült minden esztendőben, ezeket gépelt másolatban a résztvevőknek megküldötték. 1926-tól 1939-ig minden nyáron tanácskozott a Helikon, a háború kitörése után már csupán egy alkalommal, 1942-ben gyűltek össze Marosvécsen. 1940-ben, 41-ben, 43-ban és 44-ben csupán Kolozsváron találkoztak, ugyancsak Kemény Jánosnál, akkori Múzeum utca 6. szám alatti otthonában, s a háborús viszonyok miatt megcsappant lélekszámmal, főleg a kolozsváriak vagy az éppen Kolozsváron tartózkodók. Ezeknek a megbeszéléseknek már nem maradt fenn gépírásos jegyzőkönyve, csupán az Erdélyi Helikonban megjelent tájékoztatókra támaszkodhatunk. Nem készült jegyzőkönyv (vagy nem maradt fenn) az 1933-as, igen viharos vécsi Helikon-találkozóról sem, ez ugyanis az EMIR körüli viták kirobbanásának ideje - itt megint csak a sajtóban megjelent közleményekkel próbáljuk eltüntetni a fehér foltot.
A kutatás során sikerült az elkészült jegyzőkönyvek mindegyikét fellelni. Publikálásuk, a sajtóban megjelent tájékoztatókkal együtt, megközelítő képet ad az írói társaság működéséről.>>
(részletek Marosi Ildikó, 'A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája' című művéből)
 


Az 1942-es marosvécsi találkozóról készűlt felvéte.
Balról jobbra: Asztalos István, Szabédi László, Wass Albert, Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola,
Kemény Gizella, Kemény Berenice, Kemény Jánosné


Azon személyeknek, akik "szeretetet és áldozatkészséget" tanúsítottak az erdélyi irodalom iránt, az Erdélyi Szépmíves Céh, díszoklevelet adományozott és az "Erdélyi Helikon magyarországi barátai" közé választották. Egyúttal felkérték őket, hogy továbbra is ápolják az elszakíthatatlan lelki kapcsolatot, mely az erdélyi és a magyarországi irodalmat egymáshoz fűzi. A díszoklevélen szereplő három aláírás tulajdonosai: gróf Bánffy Miklós, Kemény János és Kós Károly.

 A jövőben listázzuk mindazokat, akikről tudomást szerzünk, hogy megkapták ezt az oklevelet. Az oklevél meglétét legalább egy fotóval kérem igazolni, mely fotót a következő email címre szíveskedjenek elküldeni: kemenyendre@yahoo.com
A lista ezennel elindul: dr. Benkő Katinka, Csikvári József, Bencze Gusztáv, Bernhardt Nándor, özv. Czeisberger Jánosné, Felkai Gyula, Fiala Ernőné, Katona Mária, Károlyi Lajos, dr. Kerekes István, Menyhárth Pál, dr. Pavel Ágostonné, dr. Pietsch Béla, dr. Plaveczky Oszkár, dr. Plaveczky Oszárné, Sorbán András,  


Még egy listát kezdek el összeírni: Tudtommal az Erdélyi Helikon tizedik találkozója alkalmából az alábbi fényképes üdvözletet küldték a résztvevő írók, az Erdélyi Helikon magyarországi barátainak. Amennyiben birtokukban van ilyen fényképes üdvözlet, kérem jelezzék felém, hogy a rajta szereplő címzettet feltegyük erre listára.
Bándy Sándor, dr. Finta Dezső, Gyulay István, Hallósy Kornél, Kutas Kálmán, dr. Mattyasovszy Dénes, Patkós Lajos, Szilvay Gyula


A teljesség kedvéért a következő lista célja, hogy megpróbálja összegyűjteni azokat aki anyagi és szellemi támaszt nyújtottak az erdélyi szellemi életnek és ennek kifejezéséül megkapták a névre kiállított Erdélyi Helikon magyarországi barátainak ARANYKÖNYVÉT. Mindnyájan méltóak, hogy megörökítsük Őket. Az Aranykönyv meglétét legalább egy fotóval kérem igazolni, mely fotót a következő email címre szíveskedjenek elküldeni:
kemenyendre@yahoo.com
A lista ezennel elindul: Thamó Béla,

 

 

 

visitors: 91863 | page downloads: 1488198
Kohr-Ah portal engine 1.97.