Egyéb családi vonatkozású témák

Beszterce-Naszód megyében található és mint községközpont, hozzá tartozik Paszmos, Sajósolymos és Árdány. Az első írásos emlékek arra utalnak, hogy már a XII-ik század elején, feltételezhetően e helyen egy kolostor állott.
1443-ban már Nagsayo, 1453-ban Sayo, Alsosayo néven találkozunk vele.
1515-ben Sayo Kacsics nembeliek rb. Tomaj nembeliek birtoka. 1473-ban a nagysajói uradalom Doboka vármegye tartozékai: Sajó, Barla, Serleng, Simontelke, Várhely, Radla, Olmos, Budag, Ardán, Fris, Felsı-Sebes, Alsó-Sebes, Gezsenfı; 1502: Alsó-Sajó, Barla, Serlen, Várhely, Radla, Olmos, Oláh-Budak, Ardán, Fris, két Sebes, Gezsenfı.
Plébániatemploma 1332-ben épült, papja Péter, ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint fél fertó és 1 sektin ezüstöt fizet, 1333-ban 22 régi banálist, 1334-ben 8 garast, majd ismét 7 kuntin ezüstöt, 1355-ben fél fertó ezüstöt. 1526-1550 között a papja Krisztóf plébános volt.
A középkori katolikus hívek a reformáció korában, 1569-ben lutheránusokká válnak, úgy a templomuk is. Volt idő, amikor a lutheránusok is a református püspökség alá tartoztak . Sajnálatos módon a középkori templom egykori védőfalából mára már semmi sem maradt, csak a dombperem vonala mutatja egykori helyét.

A régi lutheránus templom. (ma ortodox templom)

1900–1902-ben a nagysajói szászok adományaiból, a középkori templom helyébe felépült a mai templom. A kazettás mennyezetű templom 1980-ig a lutheránus egyház tulajdona volt és immár néhány évtizede ortodox templom lett. Belsejét napjainkban (2005-ben) festették.

A reformátusok kiváltak a lutheránus közösségből, először mint udvari református papság működtek, majd saját fatemplomot építettek.

Az egyik Kemény gróf, az 1600-as évek körül, számos magyar telepest hozott ide, ezek elszaporodtak es így keletkezett a falu magyarsága, ezeknek akkori foglalkozásuk összefügg a faluban elő mai magyarok vezetéknevével: Kertész, Csizmadia, Szűcs, Szabó, Kádár, Fazekas, Kovács,Szakács. Mivel nagyon elszaporodott a magyarság, már fatemplom kicsinek bizonyult, így hát megkérték Keményi Sámuel gróf urat, hogy nagyobb templomot építtessen. A hívek kérésére, Isten dicsőségére es az Anyaszentegyház örömére 1783-ban Gróf Keményi Sámuel református templomot építtetett Nagysajón. A barokk stílusú, művészettörténetileg különösen értékes beltérrel rendelkező  templom téglából és folyami kőből épült.

A nagysajói református templom. Építtette: Kemény Sámuel 

Gyönyörű faragott padok találhatók benne és a  szószéket kőből készítették.
Sajnálatos módon a kegyszerek, melyeket gróf Keményi Sámuel ajándékozott az egyháznak, mind elvesztek 1848-ban. A papi és a mesteri lakás először a Sajó patak mellett volt, ahol egykor a vízáradat beöntött és ekkor a már a deli oldalon díszűlő gyönyörű templom mellé költöztették át a papi és a tanítói lakást.
A papi és a mesteri telket özv. Báró Kemény Mikosné és gróf Wass Krisztina ajándékozta, a papi kőház épületet elősegítette gróf Kemény Sámuel tanácsos 1812-ben. Az orgonát a templomban is ugyancsak egy Kemény gróf adományozta 1886-ban.
A gróf Kemények több évszázadon át birtokolták Nagysajó területét.
A legérdemesebb birtokosa Kemény Sámuel volt, aki idejének legnagyobb részét Nagysajón töltötte. Királyi kamarás volt (penzügyi miniszter), többször megtette az utat Nagysajóról Bécsbe, 6 lovas hintóval, a kocsisa a mai nyugalmazott állatorvos Kertész István üknagyapja volt, aki sokat tud Kemény Sámuel grófról.

Kemény Sámuel nagysajói kastélya. (ma néptanács épülete)

A Kemény család a templommal szemben levő kastélyban lakott, amelyben jelenleg néptanács működik.
A XVIII. században Kemény Sámuel szülei, gróf Kemény Miklós és neje gróf Wass Krisztina (Kemény Miklósné) építtette, akik Nagysajón vannak eltemetve.
A fejedelmi báró és gróf Kemény család egyenes ága férfi részen kihalt, a négy utolsó leány utód, szép örökségben tudva, hogy egy mellékágra fog a birtok átszállni, a római katolikus vallású gróf Klebelsberg személyére. Az ősök adománya, amelyből a papot és az egyházat fenntartották, telekkönyvileg biztosítva volt, mégis bekövetkezett, hogy a katolikus utódok kezdték megtagadni az adományozást. Gróf Klebersberg Zenko, 1885 február havában 5 hívet magához vett és kijelentette hogy át akarnak térni a katolikus vallásra. A reformátusok, tudtára adták, hogy nem akarnak a katolikus vallásra áttérni, így a grófnak nem sikerült eltéríteni a híveket.
A kastély, (a mai néptanács épülete), a nagysajói Kemény családi ág kihalása után, Bánffy gróf család tulajdonában került, melynek utolsó tulajdonosa Bánffy Endre, az 1940-es években egy kártyajátékon elvesztette a kastély tulajdonát.
Egy levéltári adat szerint ez a kastély Apafi Miklós udvarházának alapjaira épült.
“A leírt épület Apafi Miklós († 1600) címeréről ítélve XVI. századi lehetett. A falra festett oroszlánkép és a dátumos felirat a XVII. század második feléből való. Az épületet az összeírás idején, amint azt, az ezüstneműre vésett nevek bizonyítják, az Apafiak birtokolták. A leltár szövegében említett meghalt nagyasszony Lorántffy Kata, Apafi István felesége volt. A kapura szintén az ő és férje névbetűit faragták, csak a leltározók I helyett tévedésből N-et írtak, valószínűleg a fejedelemre emlékezve. Az egykori udvarház helyén ma XVIII. századi kastély emelkedik. Ennek két sokszögletű saroktornya azonban azt sejteti, hogy az új épület a régi alapokon áll.”
Levéltár adatai:  Az 1681. május 21-én kelt leltár eredetije: Akad Lt. Mikó–Rédey levéltár, dobozolt anyag. A levéltárban a különböző tételeket mindig meg is számozták, ezt a számozást a legtöbb esetben elhagytuk, mert folyamatos szövegben nagyon zavarta az áttekintést. Elhagytuk azokat a címeket is, melyek feleslegesen vonták el a figyelmet az épületről. Viszont néhány esetben címet iktattunk be oda, ahova az összeírok elfelejtettek címet írni. 179. lap: a 3-as pont kétszer szerepel, azért a másodikat 3a-ra változtattuk, hogy az eredeti számozást a továbbiakban ne borítsuk fel.179. lap: a dzsidát az eredeti szövegben csidának írták.180. lap: a jószágos cselekedetet jóságosra, javítottuk.180. lap: az eredeti mondat így szól: Két viseltes hámok kötelestől 3. A 3-at elhagytuk.180. lap: a 6-os pont után következő sextot elhagytuk, mivel máshol sem írták ki betűvel is a számot.182. lap: az eredeti mondat így szól: Kádárló sulyok nr. 1. o. Az o-t elhagytuk.187. lap: az eredeti mondat így szól: Párkányozott sziles deszkával felyül az karfájaegészlen penig bédeszkázottak a karfái. A kiemelt két szót elhagytuk.188. lap: az Első ház cím tőlünk származik.188. lap: az eredeti szövegben ez áll: Ablakfiai azon nr. 4. Kijavítottuk 6-ra, mert a későbbiekből kiderül, hogy annyi volt.197. lap: az eredetiben a spanyol hím helyett többször spanyor hímet írtak.

A másik Kemény kastélyban jelenleg iskola működik. Kemény kastélyként emlegetik, de Mária Terézia földszintes kastélya volt. Kemény család emeletes impozáns kastélyt épített ennek alapjaira. Legenda szerint a kastély pincéjéből alagút vezet a paszmosi teleki kastélyhoz és a Nagysajó keleti részén fekvő kápolnához.
Történelmi adatok és a nagysajói néptanács adatai szerint Kemény János erdélyi fejedelem építette a XVII. században. Kemény család tulajdonában lehetett 1920-as évekig, mikor államosították.

Kemény János fejedelem vadászkastélya. (ma iskola)

A kastélyt, Kemény János vadászkastélyként használta, mivel nagysajón királyi vadászterület volt, bükkfákkal beültetve.

Nagysajón tanított Gagyi László, és innen szólította el Makkai Sándor távirata, hogy jelentkezzen a marosvásárhelyi Református Kollégiumban tanítónak, majd Ő is tagja lett a marosvécsi Erdélyi Helikoni íróközösségnek.

Részlet: Szentiváni Mihály: Gyaloglat Erdélyben írásából: „ Nagysajó: Lakói szászok, oláhok és
magyarok. A reformátusoknak igen csinos templomuk van. Bírta a gróf Kemény család, de már nagy részét elfoglalták adósságban. Gróf Kemény Miklósnak most gróf Kemény Sámuel részére lefoglalt udvara jól néz ki, főként messzire. Volt udvarbírája, tekintetes Nagy József úr, unitarius ember, ki szíves szállással fogadott, s a fennebbieket tőle vettem. Nagysajó határán egy kis dombocskán régi sánchely, de róla senki semmit nem tud.”

Levéltari adatok:
Wass Krisztina: „szemérmesebb asszonyt, s akinek a világi hiábavalóságok s új módik úgy ne kelljenek, mint annak az asszonynak, ritkán látni; szép és szelíd természetű, tiszta erkölcsű leány” (Rettegi 350, 400). *1726. VI. 13. †1802. VI. 13. Élt 76 évet. Temetve Nagysajón (Doboka vm.), férje mellé. VI. 15. Ref. (Krizbai Dezs? Elek halotti beszéde cegei gr. Wass Krisztina magyargyerőmonostori br. Kemény Miklósné felett. 1802. IX. 12. Kvár 1805. 8o. 55 old.; ENMLt, Jósika cs hitblt, fasc. 39., p. 103; Szilágyi Ferenc halotti beszéde cegei gr. Wass Krisztina felett. 1802. IX. 12. Kvár 1805. 8o. 52 old.)
Halotti címere az ajtoni református templomban található.
– Kemény Miklós: *1723. IX. 4. †1775. IV. 19. Temetve Nagysajó, 1775. VII. 16. Kemény Zsigmond erd. kir. táblai ülnök és bethleni gr. Bethlen Ágnes fia. A marosvásárhelyi, majd a kolozsvári ref. kollégiumban tanult, de tanulmányait a pestis miatt megszakította. Szülei elvesztése után Kemény Sámuel gondoskodott róla (Krizbai Dezs? Elek: i. m.; Lukács Simon halotti beszéde magyargyerőmonostori báró Kemény Miklós felett. Nagysajó, 1725. VII. 16. Szeben 1778. 4o. 26 lev. KvProtTeolKvt) Krisztina207 (bethleni gr. ifj. Bethlen Lászlóné, majd magyargyerőmonostori br. Kemény Miklósné).
Graf Miklos Kemeny de Magyar-Gyero- Monostor Died 14 September 1839 Nagysajo, Kom.Doboka
Married 8 August 1813 Graefin Polyxena Teleki de Szek, daughter of Graf Domokos Teleki de Szek and Graefin Susanna Kendeffy de Malomviz  Born 17 February 1798 Neumarkt Died 18 January 1873 Klausenburg

Még vannak adatok a Bánffy családról, a Losonczi ágról, akiknek családtagjai 1396-1486 között nagysajón születtek. Ez a családi ág a XVI. században eltünt Nagysajóról. Nem lehet tudni hol volt a Bánffy család kastélya.
A falu keleti részén van egy várdomb, egy bizonyos “Kerekdomb” nevű határrész, ahol a XI-XII századi várkastély állott. A török uralom alatt, a törökök használták még a vár pincéjét.

A "Kerekdomb" nevű várdomb a kép közepén lázható

Szájhagyomány szerint, a pince olyan nagy volt, hogy szekerekkel be lehetett menni. Magyar idő alatt, 1940-1944-es években, egy szász mikor szántott, ekéje beleakadt a pincéből kiinduló kéménybe. Ez az eset után az akkori magyar közigazgatásnak szándékában állt felkutatni a helyet, de eljött a háború és a kutatás elmaradt.
Ugyancsak a falu keleti részén van egy kápolna nevezetű domb, a falu és a "Kerekdomb" között, ahol egy ősrégi nemesi temetkezőhely van és valamikor kápolna is volt. Ebbe a temetkezési helybe, vannak eltemetve a Kemény család tagjai.

Az egykori kápolna helye -a Kemény család ősi temetkezési helye

Kiemelkedő felszíni forma, melynek tetején egykor kápolna állott. A kápolnából folyosó vezetett a félkör alakba épített sírkamrákhoz. Egy idegen betörés alkalmával a kápolna leégett, s hogy a sírkamrákhoz ne lehessen hozzáférni, a bejáratot elfedték. A veszély múltával a földelés úgy maradt, senkit oda nem temettek 1800-as évek elejétől. A főnemesi család utolsó sarjának, egy bizonyos Igor nevű leszármazottnak halálakor, 1870-ben került volna sor a temetkezési hely felnyitására, csakhogy minden igyekezet csődöt mondott. A temetést végzőknek nem volt más megoldásuk, mint az egykori kápolna mögött levő kúp szerű halomba helyezni Igor koporsóját. Szájhagyomány szerint az 1930-as években felnyitották a temetkezési helyet, s így több személy számára láthatóvá vált a félkör alakban megépített sírkamrák sora. Bizonyosan Kemény Sámuel is Nagysajón van eltemetve. Ezen állítást bizonyíthassa az is, hogy senki nem tudja a temetkezési helyet. Források szerint Kemény Sámuel egy kis erdélyi faluban alussza örök álmát, és vannak biztos adatok, hogy szülei is ide vannak eltemetve.

Amennyiben bárkinek van a leírtaknál több információja a Nagysajót érintő témákról, kérem ossza meg velünk !!!!   Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Nagysajó térképen

Kemény János Erdély fejedelem ezüst tallér (eredeti):