Erdélyi Szépmíves Céh, rövidítve ESZC – irodalmi könyvkiadó vállalkozás a két világháború között. 1924-ben létesült Kolozsváron, mint hat erdélyi író „betéti társasága”. Az alapítók, Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyírő József, Paál Árpád és Zágoni István, egy irodalompártoló polgár, Szántó Miklós jelentős anyagi támogatásával teremtették elő az induláshoz szükséges összeget és a bankkölcsönt, s 1925-ben Gulácsy Irén regényével (Hamueső) megindították a sorozatot.
Az 1926-os helikoni alakuló összejövetelen az ESZC tagjai bejelentették, hogy könyvkiadó vállalatukat átengedik a helikoni munkaközösségnek. A valóságban azonban az ESZC nem lett „a Helikon-íróknak és az egyes irodalom-barátoknak a tulajdona”, hanem megmaradt „független könyvkiadó betéti társaság”-nak, amely vállalta a Helikon folyóiratának, az Erdélyi Helikonnak a kiadását és az íróközösség marosvécsi találkozásain elhatározott irodalom- és művészetszervező akciókkal kapcsolatos teendők lebonyolítását. A könyvkiadó vállalat élén helikoni írókból álló igazgatóság és felügyelő bizottság állott, s a betéti társaságnak a terv szerint tagja lett volna minden író, olyanformán, hogy betéti részvényértékét a céh kiadásában megjelenő művek honoráriumából vonták le. Az ESZC gyakorlati irányítása Kós Károly igazgató és Kovács László szerkesztőségi irodavezető kezében volt.
Az ESZC 1925 és 1944 között 14 sorozatban (évente 4 – 10 kötettel) összesen 166 művet jelentetett meg, a legtöbbet (15 művet) 1928-ban, a legkevesebbet (4 művet) 1926-ban. A sorozaton kívül kiadott még 3 művet, 8 kalendáriumot és propagandakiadványt s az Erdélyi Helikon emblémájával 9 művet. A szerzők közt a helikoni polgári humánum esztétikailag eléggé nyitott skáláján megtalálható a két világháború közötti időszak romániai magyar irodalmának számos jelentős írója, költője. Így Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Bartalis János, Berde Mária, Dsida Jenő, Finta Zoltán, Gagyi László, Hunyady Sándor, Jékely Zoltán, Kádár Imre, Karácsony Benő, Kemény János, Kuncz Aladár, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Molter Károly, Nyírő József, Olosz Lajos, Reményik Sándor, Szántó György, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Tompa László. A fiatalok közül: Asztalos István, Wass Albert. A Helikon írói közösségen belül vitára adott alkalmat Kacsó Sándor Vakvágányon, Tamási Áron Címeresek, Szántó György Az ötszínű ember, Berde Mária Szentségvivők című regényének, Balázs Ferenc A rög alatt c. önéletrajzi írásának, Bözödi György Székely bánja c. történelmi monográfiájának visszautasítása a kiadó lektorai részéről. (Ennek eredményeként jött létre az Erdélyi Magyar Írói Rend (EMIR)
Végkövetkeztetésként megállapítható, „hogy a két világháború közötti romániai magyar irodalom maradandó alkotásainak jelentős hányada a Céh kiadásában látott napvilágot. (Adamovits Sándor)